Olyan növény, amely bár a répafélék családjába tartozik, nem a gyökere ehető, hanem a szára és a levelei.

Mángold ( Beta vulgaris var. cicla ) a mángoldfélék (Chenopodiaceae) családjába tartozó, kétéves, szívós növény (biológiai ciklusa 24 hónapig tart), amely a céklával azonos fajba tartozik, de abban különbözik tőle, hogy nem termel ehető gyökeret, mivel a levelek morfológiája miatt szelektált fajta. A mángoldot már a rómaiak is fogyasztották, és a középkorban igen gyakori volt az európai levesekben.

A mángold sokféle színt ölthet, többek között sárgát, narancsot és rózsaszínt, és nagyon sokoldalú a konyhában: salátákban, párolva, főzve, levesekben vagy más meleg ételekben fogyasztható, hasonlóan a spenóthoz. Sok A- és C-vitamint tartalmaz, és gazdag vasban.

Optimális termesztési feltételek

A mángold bármilyen talajtípushoz jól alkalmazkodik, azonban a közepes szerkezetű, szerves anyagban gazdag, semleges vagy enyhén lúgos pH-jú talajokat kedveli.

Hűvös évszakú, fényintenzitást nem igénylő, a hőséggel szemben némileg toleráns növény. Ha azonban a levelek már jól fejlettek, akkor némileg érzékenyek. A hirtelen hőmérséklet-változások károsak számára, és ha túlságosan szélsőségesek, akkor a növény megfonnyad. A növény fejlődéséhez optimális hőmérséklet 15-25 ºC között van.

Vetés és/vagy ültetés

A mángoldot tavasszal vagy kora nyáron kell vetni, hogy ősszel betakaríthassuk, vagy nyáron, hogy a következő tavasszal betakaríthassuk. Vetés előtt a magokat két napig áztassuk hideg vízbe. 2,5 cm mélyre, 30 x 45 cm-es négyzetbe vetjük.

A csírázáshoz optimális hőmérséklet 18-22 ºC, és a kelés hét-tíz nap múlva következik be. Az ültetés április közepén vagy a növény 8 cm-es magasságának elérésekor végezhető, azonos iránytűvel (30 x 45 cm).

Kedvező társulások

Kedvező társulások: Zöldbab, fokhagyma, sárgarépa, karalábé

Kedvezőtlen társulások: Póréhagyma

Kulturális gondoskodás

Mivel nagy levéltömegű növényről van szó, igényes a nedvességre, és ezt a nedvességtartalmat állandóan fenn kell tartani. A szárzúzás segíthet a talajnedvesség megtartásában és a gyomirtásban.

Nem túl igényes növény a komposzt tekintetében. A cserzett komposzt vagy az előző termésből származó friss komposzt alkalmazható.

A mángold, ha trópusi és szubtrópusi régiókban termesztik (ezekben a régiókban magasan fekvő területeken kell termeszteni), a tél hiánya miatt évelő növényként viselkedik.

Betakarítás és megőrzés

A mángold a vetés után körülbelül 50-60 nappal szüretelhető.

A leveleket vagy az egész növényt le lehet szedni. Ajánlatos a leveleket nagyon éles késsel levágni, a külső levelekkel kezdve, a levelek tövénél levágva, és elkerülve a növény sérülését, hogy új levelek fejlődjenek. A betakarítás két-három hónapos időközönként történhet.

Szedés után három-öt napig a hűtőszekrényben tárolhatók. Ha le akarjuk fagyasztani, akkor a leveleket először forró vízbe, majd jeges vízbe kell meríteni, majd légmentesen lezárt edényben a fagyasztóban kell tárolni.

TUDJA, HOGY

A bébi mángoldleveleket a normál növények leveleinek korai betakarításával, illetve

a kisebb vetési iránytűvel (8-10 cm x 3-5 cm) termesztett növények száma.

Beta vulgaris var. cicla

Magasság: 0,8-1 méter.

Vetési időszak: Tavasszal vagy kora nyáron kell elvégezni az őszi betakarításhoz, vagy nyáron a következő tavaszi betakarításhoz.

Ajánlott termesztési hely: Bármilyen talajtípushoz jól alkalmazkodik, bár a közepes szerkezetű, szerves anyagban gazdag, semleges vagy enyhén lúgos pH-jú talajokat kedveli. 15-25 oC között van az optimális hőmérséklet a fejlődéséhez.

Karbantartás: Nedvességigényes, és ezt a nedvességtartalmat állandóan fenn kell tartani. A szárzúzás segíthet a talaj nedvességmegtartásában és a gyomirtásban.

Tetszett ez a cikk?

Olvassa tehát Magazinunkat, iratkozzon fel a Jardins Youtube csatornájára, és kövessen minket Facebookon, Instagramon és Pinteresten.